Olvasóink értékelése: 0 / 5

Star InactiveStar InactiveStar InactiveStar InactiveStar Inactive
 

Hungarikummá nyilvánították a tiszai halászlevet. Ezzel csak annyi a baj, hogy a legnagyobb szegedi csárdagazda, Frank Sándor szerint nincs olyan, hogy tiszai halászlé, csak szegedi halászlé van. A Roosevelt téri Halászcsárda tulajdonosa szerint sehol nem találni olyat a gasztronómiai szakirodalomban, hogy tiszai halászlé.

A másik híres csárdagazda, az algyői Barta László viszont úgy véli, a tiszainak része a szegedi is, és szerinte ezt kár szétbontani. - Nincs különbség a tiszai és a szegedi halászlé között, hiszen ugyan az a technológia, passzírozott alaplével főzik mindenhol a Tisza mentén. A mi halászlevünknek az az előnye a bajaival szemben, hogy filézett. A szálkás, pontypatkós halászlevet már nem is lehetne eladni felénk, mert annyira hozzászoktak a vendégek a filézett halléhez. - az algyői csárdagazda szerint minden halászlének meg van a helye, úgy a bajainak, mind a szegedinek, a balatoninak, vagy a szigetközinek. - Mert mi a halászlé? Paprikás lében főzött hal. Ez egységesen érdemelné ki a hungarikum címet. - hangsúlyozta. Ezzel arra utalt, hogy míg tavaly a bajait, addig pár napja a tiszai halászlevet emelték a hungarikumok közé. - A tiszai része a szegedi is, kár ezt szétbontani. Olyan ez, mint a töltött-káposzta, amit mindenhol másképpen főznek, ízesítenek, de attól még töltött káposzta marad - magyarázta Barta László.

Az algyői csárdagazda szerint a tiszai halászlének adott hungarikum cím jót tesz a szegedi hallének, ugyanakkor fel van adva a lecke, mert olyan halászlevet kell adni a vendégeknek, amire büszkének lehet lenni.

- Mindennek az alfája és ómegája a jó alapanyag, a friss hal, a makói hagyma és a szegedi paprika. - hangsúlyozta Barta. Azt keserűen állapította meg, hogy ma már nem kerülhet tiszai hal a tiszai halászlébe. - Kevés olyan ország van, ahol megtiltották a kereskedelmi halászatot, nálunk ez megtörtént 2015-ben. Amikor 28 éve megnyitottam a csárdát, tíz-tizenöt család élt halászatból Algyőn, amelyek rendszeresen szállítottak halat a Tiszáról a csárdába. Két éve már csak egy ember volt aki halat hozott. Aztán megtiltották a halászatot a Tiszán. Ezzel évezredes mesterséget szüntettek meg. Ma már minden Tisza menti csárdában halgazdaságból származó halból készítik a halászlevet, mert nincs más út, mint a tenyésztett halak.

Horváth Dezső szakíró, gasztronómiai szakértő sokat foglalkozott a halászlé történetével. Kutatása szerint az 1800-as évektől csak "szegedi" jelzővel ellátott halászléreceptek találhatók a szakácskönyvekben. Zilachy Ágnes 1894-ben megjelent Valódi magyar szakácskönyv című kötetében két szegedi halászlé receptjét is közli. Az egyiket úgy hívják Szegedi halászlé másképpen. Ebben leírja, hogy amikor a halászlé lefőtt, mindenestül áttörjük a szitán, a sűrű levet visszaöntjük a lábosba, szegedi paprikát teszünk bele, azután belerakjuk a haldarabokat. Ez is azt bizonyítja, hogy nem újkori találmány az átpasszírozott halászlé, mint ahogy ez a köztudatban elterjedt - mondta Frank Sándor - Talán valami politika vacakság volt itt belekavarva, hogy ne szerepeljen Szeged neve. Ezért nem felhőtlen az örömöm. Olyan ez, mint amikor az ember már régóta vár egy ajándékra, de nem kapja meg, aztán a végén odaadják kegyelemkenyérként, aminek már nem tud úgy örülni - magyarázta a csárdagazda. 

- Van bajai halászlé és szegedi halászlé, és számon tartanak még balatoni halászlevet is, de olyat nem mondanak, hogy tiszai halászlé. Ha úgy nézzük, a bajai halászlé sem bajai, hanem dunai halászlé, ami nem is Magyarországon, hanem a szerbiai Pikecen híres. Ott van az eredeti dunai halászlé - magyarázta a csárdagazda - Pikecen tényleg úgy főznek, hogy kifogják a halat, közben pálinkázgatnak a halfőzővel és olajos halat csipegetnek. Ugyanúgy tésztával készítik, mint a bajaiak, akik onnan eredeztetik a halászlevüket. - hangsúlyozta a szegedi csárdagazda.

A kérdésre, hogy ha nincs tiszai, csak szegedi halászlé, akkor miért Nemzetközi Tiszai Halfesztivál néven rendezi meg immár több mint húsz éve a halfesztivált Szegeden, Frank Sándor azt felelte: - Mert az nemcsak a halászléről szól, hanem bemutatjuk a Tisza mellett fekvő, határon inneni és túli települések halételeit a sült halaktól a kecsegepaprikáson át a káposztás harcsáig.
Amikor 2013-ban egymás után döngölték a földbe az étterem-kritikusok a szegedi halászlevet, Horváth Zoltán nyílt levelet írt I. Szegedi Halászlé Szabadságharc címmel Orbán Viktor miniszterelnöknek. A Törzsasztal Borászati és Gasztronómiai Magazin szerkesztője ebben arra kérte a kormányfőt, járjon közbe a szegedi halászlé érdekében.

- Nyilván nem gondoltam, komolyan, hogy a miniszterelnök dolga lenne, de mit lehet tudni, elég sok dologban jártas és szereti is a dolgokat kézben tartani - emlékezett vissza Horváth Zoltán - A kormányfő szereti a szegedi halászlét, időnként be is tér egyik-másik szegedi halászcsárdába. A hírek szerint, amit sajnos nem tudok tényekkel bizonyítani, Orbán többször is elárulta, hogy sokkal jobban szereti a szegedi, mint a bajait. - mondta a szerkesztő. - Örömhír, hogy végre hungarikum lett a tiszai halászlé. Szinte alig árnyékolja be az örömömet, hogy nem a szegedi, hanem a tiszai halászlé, ami tágabb fogalom, mint a szegedi, tehát ezzel a mi halászlevünk is nevezheti magát hungarikumnak. Ha kukacoskodni akarnék, azt kérdezném, miért nem szegedi halászlé megnevezéssel került fel a hungarikum listára, hiszen a szegedi halászlének bő évszázados múltja van a békebeli szegedi vendéglőkben. Másik jogosnak tűnő felvetés, hogy egyáltalán miért kell a hungarikumok sorában megkülönböztetni a különféle halászleveket, miért nem nevezhetjük a magyar halászlét általánosságban hungarikumnak. Marketingszempontból mindenképpen fontos a hungarikum címke, de nem érdemes túlértékelni sem, hiszen olyan brandről van szó, amely a saját lábán áll évtizedek óta, függetlenül a címkétől, étterem-kalauzoktól és étterem-kritikusoktól. - hangsúlyozta Horváth Zoltán.